Riportok, videók
Levegőkazán
Vizes hőszivattyú
Földes hőszivattyú
Napház

Levegőboyler
OM japán napház
Közel nulla energiás épület
Elmélet
Vigyázz, sok a mondva csinált "szakember" a hőszivattyú piacon!

Levegőkazán a jövő fűtő berendezése

Tartalomjegyzék
Levegőkazán a jövő fűtő berendezése
A hőszivattyú működése
A levegőkazánok jelölésrendszere
Kültéri levegőkazánok elhelyezése
Kültéri levegőkazánok műszaki paraméterei
Beltéri levegőkazánok elhelyezése
Beltéri levegőkazánok elhelyezése
Beltéri levegőkazánok méretei
Hőszivattyúk fűtési teljesítményének típusonkénti áttekintése.
Letöltés PDF formátumban
Minden oldal

GeoSolar a jövő energiája.

A Thermo Kft. még 1980-ban alakult egy garázsban (akkor még Thermo Gmk. néven).
A Léderer András által vezetett Kft. mára közel 30 fős céggé nőtte ki magát, s az elmúlt 26 év során több ezer épület fűtéstechnikai tervezése és teljes kivitelezése kapcsolódik nevéhez.
Az utóbbi években egyre nagyobb jelentősége lett a hagyományos rendszerekkel szemben a nap-, föld- és levegő energiájával működtetett energiatakarékos rendszereknek, melyek az eddigi megoldásoknál jóval alacsonyabb üzemeltetési költséggel biztosítják az épületek fűtését, hűtését.

A GeoSolar fogalom jelenti az egész világon kifejlesztett legmodernebb, megújuló energiával működő berendezések összességét. A GeoSolar a jövő energiája, hiszen ma 66%-kal olcsóbb az elektromos energiánál, 15 %-kal olcsóbb a földgáznál, 60%-kal olcsóbb a PB gáznál, 60%-al olcsóbb az olajnál. A rendszerek megtérülési ideje 2-5 év. A Thermo Kft. természetesen továbbra is üzemel, de az új rendszerek bevezetésével, oktatásával, tervezésével már a GeoSolar Europe Ltd. foglalkozik. A "GeoSolar ház" Amerikában, Japánban, Nyugat Európában már ismert fogalom, ami kifejezetten az épületek szuper energiatakarékosságára utal. Svájcban 7500, az USA-ban 300 000, Japánban 350 000, Dániában, Svédországban több 10 000, Magyarországon 130 GeoSolar rendszer épült 2003- ban.



A "GeoSolar" épületeknek 3 alapvető energetikai szempontot kell betartania:


. Alapvetoen megújuló energiával működik (nap-, föld-, szélenergia)
. A hőleadók, melyekkel nem csak fűteni, hanem hűteni is lehet, gondosan kiválasztott, alacsony üzemköltséggel működő berendezések (pl. vizes és száraz technológiával szerelt padló-, fal-, hűtés, forró falak, fan-coil rendszerek).
. Az épületbe már bevitt energiára nagyon vigyáz, azt maximálisan felhasználja, az elhasznált levegő energiáját a különböző rekuperátoros rendszerekkel újrahasznosítja.


Levegőkazán, avagy a világ nyolcadik
csodája

Kültéri levegőkazánMindenekelőtt elnézést kérek az olvasótól, ha nem elég tudományosan fogalmazok, de örökre tönkretette az életem gyerekkori fizikatanárom. Megszerettette velem a matekot és a fizikát.
- Ha a relativitáselméletet egy óvodásnak meséled el, aki azt tátott szájjal hallgatja, akkor kezded Te is érteni az anyagot - mondta sokszor, miközben fel se mérte, milyen károsodásokat indított el szervezetemben.

Miért mondta ezt akkor nekem? Mennyivel jobb lenne, mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kellene mindig törekednem az egyszerűségre, az értelemre, nem gondolkoznék logikusan. Lehet, hogy divatosabb szakmát választhatnék, mint mérnök, ha bonyolultan, számomra is érthetetlen módon fogalmaznék? Nem idegesítenének a magukat turbóokosnak hívő szakemberek? Nem látnám át, amikor gátlás nélkül a szemembe hazudnak? De szép is lehet az élet logika nélkül.

De maradjunk a tárgynál, a levegőkazánnál!

Egyik barátom felhívott külföldről:
- Te, itt állok egy kerti törpének kinéző gép előtt. A tulajdonos állítja, hogy a külso -20 °C-os levegőből fűti a közel 300 m2-es épületét. A fején beszívja a hideg levegőt, azt még hidegebben fújja ki magából,
és az így kinyert, nevezzük potyaenergiából fűti az épületet és ez még semmi, közben még elkészíti a családnak szükséges használati-melegvizet is.
Mindenképpen gyere ide - könyörgött -, mert ha ez működik, látnod kell. Vagy én buggyantam meg és akkor haza kell vigyél.
Pánikszerűen hívtam a Malévot, rendeltem a jegyet - rohannom kell, bajban van a barátom, lehet, hogy mire odaérek már vége, vihetem a diliházba. Airport-minibusz, repülő, rohanás, be a csőbe, biztonsági öv, felszállás. Soha nem érünk már végre oda? Bummmmm, bumm, bumm, leszálltunk. Mikor hozzák már a lépcsot, nyissák már az ajtót!
Útlevélvizsgálat. Végre. Hol egy taxi? Megvan. Menjen már, ne tököljön! Odaértünk.

Első találkozásom a levegőkazánnal

Barátom még mindig meredten áll egy embernagyságú, fejében ki-becupákoló, szuszogó szerkezet elott. A szerkezet mögött egy hatalmas ház, az ablakban mosolygó gazdikkal.
- Mi van? Jól vagy? - kérdeztem aggódva, mert ki tudja, mióta áll a gép elott meredten.
- Ide figyelj, nagy okos! - fordult felém. - Ha ezt most nem magyarázod meg nekem, hogyan működik, nem állok veled szóba, s nem hiszem el, hogy valaha is értetted a fizikát meg a matematikát.
Ez nem lehet igaz. Nincs a házon kémény, nincs bevezetve a gáz és működik. Már megkérdeztem, nem Jean-ék laknak itt. Ez a kütyü békésen duruzsol, összeszedi a kertből a mínuszokat és pluszokat
csinál belőle?

Mit tagadjam, először engem is meglepett a szerkezet. Gyorsan kerestem magamnak egy kupacot, hogy fészket rakhassak rajta. Leültem, fejem a tenyeremben. Rodin A gondolkodó c. szobrát látva mindig arra gondoltam, a nagy gondolatok az ember könyökén jönnek ki, mindenképpen át kell menniük rajta. Törtem a fejem. Néztem a gépet jobbról, balról. Az fittyet hányva rám csak duruzsolt, szedte össze a kis mínuszos molekulákat és csinált belőle pluszosokat. Megvan, értem - kiáltottam nagyot, majd a gép nyakába ugrottam. - Legyünk haverok öreg, te vagy életem egyik leglogikusabb gyűjtögetője.
- Ha kimegyek a Moszkva térre - kezdtem mesélni a barátomnak, aki most már hol a gépre, hol rám nézett sandán szemlélgetve mindhármunkat, ki a legbuggyantabb a csapatban? -, szóval, ha egy csomó csövest összeszedek s dolgoztatom oket, még sokra is vihetem.
- Nem viszed semmire, azok már úgy le vannak pusztulva, alig tudnak egy talicska földet odébb vinni.
- Igen, de sok csöves, sok talicska föld.
- Hogy jön ez most ide? Ide jössz repülővel, itt állok dermedten már napok óta, hogy milyen csodát látok és te a Moszkva téri csövesekről kezdesz nekem itt papolni?
- Igen. Képzeld el azt, hogy a sok kis, már hideg, benne alig energiát tartalmazó levegőmolekulából valamilyen módszerrel kiszedem azt a kicsit is, ami még benne van. Egy csöves, egy talicska föld, sok csöves, sok talicska föld. Sok kicsi sokra megy. Aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Mondjam még?
- Hagyd abba, az agyamra mész! - legyintett, reménytelennek hitte már helyzetét.
- Figyelj ide - folytattam -, igazán nulla energia az abszolút nulla foknál van, vagyis amikor a csövesek már megfagytak. Amíg egy kicsivel is melegebb egy részecske mint -273 °C, abban energia van. A kérdés az, hogy az amúgy is keveset hogyan veszed el tőle?
- Na hogyan, nagy okos? A fiam elég szegény. Soha nincs pénze. Mégis, amikor odajött hozzánk nyaralás közben egy koldus, a fiam elovette a megspórolt kis pénzét, és odaadta a koldusnak.
- Koldus, Moszkva téri csöves, a lényegre térsz végre?
- Tehát, ha a szegénytől alamizsnát szeretnél kérni, neked a koldusnál is szegényebbnek kell lenned. A szegénynél is van még szegényebb, sot még annál is van szegényebb.
- Igen?
- Tehát, ha te a -20 °C-os levegőtőol energiát akarsz elvenni, egy olyan hőcserélőn kell átpréselni a levegőt, ami legalább -70 °C-os. Ha elég sok hideg levegőt tudsz valami nagy csöndes ventilátorral beszívni a szerkezetbe, s annak minden kicsi részétől elveszel egy kicsit, az mint a talicska földnél, összejön. Tudod, sok kicsi sokra megy.
- Oké és mit csinál az a sok kicsi, ami most
-70 °C-os?
- Hát az a sok kicsi már csak -50 °C, mert a -20 °C megmelegítette a -70 °C-et.
- Kezd belőletek elegem lenni. Mínusz ennyi, mínusz annyi, a hidegből fűt a ház. Moszkva tér, csövesek, talicskák.
- Figyelj ide, nagyon egyszerű. A gép hasában van egy kompresszor, ami az egyik oldalon nagyon nagy vákuumot, a másik oldalon nagy nyomást hoz létre. Nagy vákuumnál - mint a szódásüveg patronjánál-
nagy hideg, nagy nyomásnál - mint a biciklipumpánál - nagy meleg lesz. A kompresszor egyensúlyban van, egyik oldalán nagyon hideg nagy vákuummal, másik oldalán nagy meleg nagy nyomással.
- Értem és hogyan lesz ebbol a házban meleg?
- Ha sok koldust küldök az utcára, sok kis pénz gyűlik össze.
- Már megint kezded?
- Tehát a sok koldus által összegyűjtött sok kis pénzből még autót is lehet venni. Azt a nehezen összeszedett nagyon kicsi energiával rendelkező molekulából sokat szedek össze, azt nagyon nagy nyomással hirtelen összenyomom, a súrlódástól nagyon melegek lesznek.
- Jé, hát valahogy a hűtőszekrény is így dolgozik. Vagy nem?
- De igen. Próbáld ki, egyszer vegyél egy nagy görögdinnyét, ami jó meleg. Tedd be a hűtőszekrényedbe, és fogd meg a hűtő hátulján lévő fekete rácsot. A dinnye hűl, a fekete rács perceken belül szinte süt.
- Már értem. Felmondom a leckét és mehetünk haza. A hideg levegőből egy még hidegebb tárgygyal elveszem a benne még elenyésző kicsi energiát. Sokat, sokat gyűjtök össze. Az így összeszedett kis energiás molekulát beteszem egy kompreszszorba vagy mi a csudába, ahol nagy nyomással összenyomom és akkor ettől ők összezsúfolódnak és felmelegszenek. Amikor jó melegek lettek, gyorsan beviszem oket a szobába és fűtök velük. Hát ez nem is olyan bonyolult.
- Na látod! Ezt még a múlt században Carnot fizikus találta fel, ezért hívják ezt Carnot-körfolyamatnak. - Ez nem is olyan bonyolult. Nem is tudom, mit játszod itt az eszed? Mehetünk haza - fordult is már hazafelé, majd válla fölött hanyagul intett, hogy kövessem. Még szerencse, hogy nem volt nála hózentróger, mint a nyuszikának, mert még húzogatta volna.
- Várj egy picit, még mondanék valamit! - Visszafordult.
- Na mi van? - kérdezte.
- Tudod mikor és hol csinálták az első ilyen rendszerű fűtést?
- Tudom, de most nem jut eszembe. Na hol?
- Salzburgban 1897-ben.
- Az több mint 100 éve volt.
- Hát igen, Salzburg-Budapest autóval 7 óra. A tudománynak 100 év sem volt elég.
Elindultunk haza, sokáig nem szólaltunk meg. Láttam barátom koponyáján keresztül teljesen beindult agytekervényeit. Fejben rakta össze doktori értekezését a hőszivattyúról, a kis fagyos molekulákról.
Első áldozata a repülon a sztyuvi volt. Csinos légikísérőnk is egyre okosabb lett, már régen elfelejtette, hogy miért is van a repülőn, ártatlanul megkérdezte:
- Lehet, hogy nemsokára a repülő is levegokazánnal működik? - Hát persze, egyáltalán nem probléma - s barátom teljes gőzzel kezdte magyarázni a jövő repülőgépét. Szegény utasok meg csak vártak a szendvicsre, kávéra hiába. Mindenkinek tudni kell, a tudománynak ára van.



Az Apha-innoTec gyár

Alpha-InnoTec

A svájci, német, svéd tulajdonú Alpha-InnoTec a jövőt jelentő, megújuló energiaforrásnak minősülő hőszivattyúk gyártója. A folyamatos kutatás-fejlesztésnek és monitorozásnak köszönhetően kiváló minőségével méltán került a világ élvonalába.
A kizárólag hőszivattyúk gyártására és fejlesztésére specializálódott cég termékei megoldást kínálnak olyan globális problémákra, mint a kifogyóban lévő fosszilis energiahordozók (elsősorban a gáz), vagy a kritikus szintet elérő CO2 kibocsátás. Egy hőszivattyús rendszer telepítésével az energia- és környezettudatos gondolkodás mellett megszabadulunk a gázrobbanás veszélyétől, a kéményépítés költségeitől is. A hőszivattyúval az épületek hűtését is kedvező feltételekkel valósíthatjuk meg.

Alpha-InnoTec