Riportok, videók
Levegőkazán
Vizes hőszivattyú
Földes hőszivattyú
Napház

Levegőboyler
OM japán napház
Közel nulla energiás épület
Elmélet
Vigyázz, sok a mondva csinált "szakember" a hőszivattyú piacon!

Energotest Dunaharaszti

Energotest Dunaharaszti Alpa-InnoTec típusú vizes hőszivattyú dolgozik a gyár telephelyén.

Zentai Tamás vagyok az Energotest Kft. igazgatója. Szeretettel üdvözlöm Önöket itt ezen a rendezvényen, amely a Mi cégünk szempontjából, úgy hívjuk, hogy promóciós rendezvény. Tehát nem a Mi működési területünkhöz, és az üzleti tevékenységünkhöz kapcsolódik, hanem a THERMO Kft-vel, együttműködésben Mi egy referencia helyet működtetünk.

A cég most március elsejével ünnepli a 18 éves évfordulóját. Tisztán magyar magántulajdonú cég vagyunk. Tavalyi árbevételünk kicsit meghaladta az 1,6 Milliárd forintot. 2004 májusában találkoztunk Dr. Léderer úrral a Konstruma kiállításon, ahol is Én hőszivattyús céget kerestem. Elég elkeserítő volt az eredmény, mert kiderült, hogy kettő cég ért nagyjából a hőszivattyúkhoz. Akkor 90 kW-os teljesítményű rendszert nem volt üzemben Magyarországon.

Természetesen nagyon óvatosan, de úgy döntöttem, hogy az Andrással megrendelek egy tervezést. Ez az épület a Duna kavicságyában helyezkedik el, tehát bőségesen áll rendelkezésünk víz. A méretezést az Andrásék végezték el, ez 200 liter/perc, azaz 12 köbméter/óra vízhozammal számolva. Könnyen lehetett biztosítani, megmértük a kút maximális teljesítménye ennek a másfélszerese volt 300 liter/perc vízhozamot simán tud a kút, ha szükséges lenne rá. 5 fok deltaT-vel számolva ez 72 kWatt-ot képvisel óránként. 72 kW-ot a 90-ből.

Ehhez 18kW villamos energia szükséges, azaz a hőszivattyúban kétfokozatú 9kW-os kompresszor található. A hőszivattyúról az András tud érdemben nyilatkozni. Nálunk ez gond nélkül üzemel, két év garanciát kaptunk rá. A beüzemelés óta nem volt meghibásodásunk. A szerelést az épületben a Mi munkatársaink végezték prémiumért és túlmunkában.

A rendszer víz-víz rendszer, tehát van egy primer vízkör, az kijön a kútból, átmegy egy szűrőn, egy hőcserélőn, és utána egy másik kút, illetve egy nyelőkútból kettő van, ami elnyeli a vizet. Ez azt jelenti, hogy betartjuk a felszíni vízkezelésének szabályait. A vizet nem lopjuk el, és nem szennyezzük. Ez fontos dolog, amikor az ember víz-víz rendszerű hőszivattyús rendszert csinál.

A szekunder vízkör az praktikusan csapvízzel feltöltött. Körülbelül 1,3-1,5 bar nyomáson működő rendszer, mint egy melegvizes fűtőrendszer. Az a lényeg, hogy a Fan-Coil-okig víz érkezik, ez természetesen télen meleg víz, nyáron hideg víz. Két idényben mértük az épület gázfűtéssel történő ellátásának az adatait. Egyszer 19.000 köbméter gáz volt, egyszer pedig 21.000 köbméter.Ezért azt mondtuk, hogy körülbelül 20.000 köbméter gáz kellett az épület téli fűtéséhez.

A gáz részben megmaradt, mert az épület melegvíz szolgáltatása gázkazánról és a hőszivattyúról közösen történik. A másik pedig az, amit a csarnokban majd meglátják, a gáz sötétsugárzók. Tehát a gáz fogyasztása nem ment le nullára. A múlt éves fogyasztás az 5.500 köbméter volt. Tehát durván 14.500 köbméter gázt megspóroltunk. Az aktuális gáz árával összetetszenek szorozni, ez valahol olyan másfél millió forint körüli megtakarítás volt. Mérjük a villamos energia felvételt is, ez heti és havi leolvasással, csak a klíma ágban belső saját használatú fogyasztás mérőt szereltünk be.

Egy átlagos nyári hónapban a teljes épület hűtésének villamos energia felhasználása 40.000 forint. Egy meleg hónapban 60.000 forint, ez a teljes épület egy havi fogyasztása, beleértve a Fan Coil-okat, hőszivattyúkat. Abban a hónapban, amikor két hétig kánikula volt és olyan 40 fok fölött volt állandóan a hőmérséklet nappal, akkor 78.000 forintot fizettünk havonta klímatizálásra.

Mi nemes egyszerűséggel úgy kalkuláltunk, hogy ha hagyományos klíma rendszer lenne, akkor fél millió forintot megtakarítunk. Összeadva a téli gáz megtakarítást, illetve a nyári villamos energia megtakarítást, elmerjük mondani, hogy ezzel a pótlólagos beruházással éves szinten körülbelül 2 millió forintot tudunk a mostani árszinten megspórolni.

- Mibe került a beruházás költsége?

A beruházás nettó 20 millió forintba került. Ez 2004-es árszint. 16 millió volt az anyag, eszköz, cső. 4 millió forint volt a munkadíj. A 16 millióból két darab 6 milliós tétel volt a legvastagabb. Az egyik 6 millió volt a hőszivattyú, a másik 6 millió pedig a 41 darab fan-coil.

- Na, most ehhez hozzá tartozik, hogy a hőszivattyús beruházás az nem az egész összeg volt, mert ezek a fan coil-ok akkor is kellettek volna, ha hagyományos fűtést rakunk a házba.
Tehát, ha azt néztük volna, hogy itt a házban egy nulláról induló beruházás, akkor nem kellett volna gázkazán telep, nem kellett volna sok minden. Tehát ha gyakorlatilag azt nézzük, hogy 20 millió forint volt a beruházás és 2 millió forint évente a megtakarítás akkor nem reális a dolog, mert a hőszivattyúra nem tudom,... Tamás hány forintot lehet ráírni a hőszivattyúra?

- Erre úgy célszerű tekinteni, hogy nekünk volt két darab 64 kW-os gázkazán és radiátorok, amelyek ott a fal mellett továbbra is használaton kívül vannak. Tehát ezek működőképesek csak le vannak tekerve, nincs benne vízáramlás. A gázfűtés bekerülése 2002-es árszinten 14 millió forint volt, de ezzel csak fűteni tudtunk. Hát ez valahol, ha 2004-re vetítem és mondjuk, ráteszek 10-20 százalékot, az valahol mondjuk 16 millió forint volt. Ahhoz képest 2004-es árszinten hűtő-fűtő rendszert lehetett 20 millió forintból elkészíteni.

Az üzen energiát mi nem számoltuk négyzetméterben, hanem volumenében. A méretezést az tetszik látni, a gázkazán az kétszer 64 kW-os volt. Azt egy általunk megbízott cég osztott szorzott és azt mondta, hogy kétszer 64 kW, amiben van bizonyos tartalék. Szobáról-szobára végig kalkulálták az épületet, ez tehát egy alapos mérnöki tervező munka volt. Figyelembe vettük a személyek számát, a számítógépek hőmennyiségét, ilyesmi és az 90 kW-ot hozott ki. Akkor feltételeztünk egy 36 fokos külső hőmérsékletet. Ez elegendő is volt, mert amikor tavaly 41,5 fok volt akkor az Én szobámban, ami teljesen a nyugati frontra néz 27 fokot simán tartotta a rendszer.

Gyakorlatilag a kutak összköltsége az körülbelül fél millió forint volt. A forrás az egyszerűbb dolog volt, az körülbelül azon az árszinten 120.000 forint volt. A nyelőkút az problémásabb volt. Mikor felfogadtunk a Léderer úr tanácsára egy hidrogeológus mérnököt, aki csinált egy másik kutat 250.000 forintért, amelyik nyelt 150 liter/percet. Körülbelül a két illetve összesen a három kút az fél millió forintba került.

- Milyen mélyek a kutak?

- A kutak mélysége 11-12 méter és itt 4-8 méterről vesszük ki a vizet. De azt kell tudni, hogy víz-víz rendszer szempontjából gyakorlatilag egy optimális épület.

- A nyelőkútnak milyenek a méretei?

- Azt hiszem, hogy 220-as, vagy 225-ös az átmérője. A mélysége 11-12 méter. A forrásnak az átmérője az csak 180 mm.

- Most még egy, amit Én hagy kérdezzek meg. Véleményed szerint hány év alatt térül meg ez a beruházás a számok alapján?

- Hogyha azt néztük volna, hogy nem a gázrendszert építjük meg, hanem egyből a víz-víz rendszert építetjük meg akkor 3-6 éven belül biztos megtérül a beruházás. Tehát, hogyha nem pótlólagos beruházásról, hanem új beruházásról van szó.

 
A riportokban látható hőszivattyús rendszereket a Thermo Kft. szakemberei tervezték, kivitelezték. A berendezéseket a Geosolar Europe Kft. forgalmazza.

További információ: a www.geosolar.hu vagy a www.hoszivattyu.org oldalakon.