Riportok, videók
Levegőkazán
Vizes hőszivattyú
Földes hőszivattyú
Napház

Levegőboyler
OM japán napház
Közel nulla energiás épület
Elmélet
Vigyázz, sok a mondva csinált "szakember" a hőszivattyú piacon!

OM japán napház elmélete

- Ez akkor egy igazi napház, legalábbis papíron ugye, de nekem ezt egyébként innen miből kellene látnom?

- Lehet, hogy semmiből. Valójában erre a házra, az úgynevezett japán OM napház, Én erre azt szoktam mondani, hogy ez, azaz épület, ami igénytelen autósoknak, igénytelen embereknek olcsó. Tehát a Japán napház is gyakorlatilag egy ilyen épület.

- Kicsit leszólja nem? Azt gondoltam, hogy a rendkívüli technikai fejlettség bizonyítéka, hogy valaki ilyet csináltat magának.

- Nem, nem gyakorlatilag, amikor valaki már valamit nagyon egyszerűen csinál, akkor abban nagyon sok a munka, de egyáltalán nem biztos, hogy drágának kell az eredménynek lenni. Tehát a japán napházaknál pont ez a lényeg, hogy ne felejtsük el Japánban az állam nagyon gazdag, de az emberek nagyon szegények. Tehát Japánban az emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan felturbózott, szuper S600-as Mercedes szintű házakban lakjanak, mint mondjuk Európában.

Tehát mivel Japánban az emberek nagyon szegények, ezért az építészek, matematikusok borzasztóan sokat dolgoztak azon, hogy hogyan lehet nagyon egyszerűen megoldani azt, hogy mindnél kevesebb energiával lehessen fűteni a házat. Ennek gyakorlatilag az a lényege, hogy a tetőszerkezet is, a falszerkezet is, a padlószerkezet is kéthéjú, a kettő között légrés van. A tetőnél is légrés van, a falakban is légrés van, a padlószerkezetben is légrés van. És mivel süti a tetőt a nap, ezért a tető héj alatt egy légrétegben folyamatosan összegyűjtöm a meleg levegőt. Ezt a meleg levegőt összegyűjtöm a tető alatt.

- Itt, ahogy látom, tehát itt a nap, akkor innen megy e levegő?

- Tehát, ha megnézzük, akkor gyakorlatilag úgy csinálja, hogy süti a tetőt a nap. Itt alul beengedem a hideg levegőt, de mivel a nap süti a tetőt, a hideg levegő egyre melegebb lesz, egyre melegebb lesz, itt már nagyon meleg lesz, még inkább meleg lesz. Most az a gond, hogy ez az a pont ahol már ugyanannyi hő kimegy, mint amennyi visszajön, ezért oda ráteszünk egy üveglapot.
Itt lehet látni a túloldalon. Tehát maga a tetőszerkezetben alul jön a levegő. és ahol már létrejön az úgynevezett hőegyensúlyi állapot, oda rátesszük egy üveglapot és azzal fokozzuk és még sokkal forróbb levegőt állítunk elő. Amikor ez a nagyon forró levegő létrejött, ez általában 80-90 fokos levegő.

- Annyira fel tudja a nap melegíteni?

- Bizony. 80-90 fokos levegő. Ezt a 80-90 fokos levegőt a tetőgerinc alatt egy légcsatornában összegyűjtjük. Miután összegyűjtöttem ezt a forró levegőt, a tetőben lévő berendezéssel, vagy legyártom a meleg vizet, ha szükségem van rá, vagy pedig azt mondom, szükségem van arra a melegre, amit legyártott itt a tetőszerkezetben. Akkor a dupla falszerkezetben leküldöm a pincébe, vagy a födémbe. Onnan a meleg levegőt elvezetem a födémekbe és ilyen szellőző nyílásokon, úgynevezett anemosztátokon keresztül beengedem a lakótérbe. Ha arról van szó, hogy nagyon meleg van és nincs szükség fűteni, meg a meleg vizet is legyártottam, akkor az épület északi oldalán kinyitom a zsaluszerkezetet. És egész egyszerűen ezt a felhalmozott forró levegőt miután megcsinálta a meleg vizet, kiengedem északon. Tehát mint egy kiszellőztetett légrés, az épületet saját maga árnyékába helyezem.

- Ez az egész rendszer akkor attól függően nyilván függ a napsugárzástól. Függ, hogy éppen, hol, mit csinál az ember, mennyi meleg vizet fogyaszt. Ezt kell közben szabályozni?

- Persze. Gyakorlatilag egyrészt ebben a gépben, ami figyeli azt, hogy van-e elég meleg víz, vagy kell-e még meleg víz, az működteti a zsalukat. És ezek a kis zsaluk, amiket itt lehet látni motorral működnek. És vagy amikor felhalmozódott már a hő kinyílnak és hűtik a rendszert, vagy amikor még valahová kell hő, akár a fűtésnek akár a meleg víznek, akkor a zsaluk becsukódnak és lefelé küldi a meleg levegőt.

- Alapjaiban nem egy drága rendszer.

- Alapjaiban nem egy drága rendszer, tehát alapjaiban borzasztóan egyszerű rendszer. Nagyon sok matematikus, fizikus Japánban küzdött azon, hogy egy ilyen végtelenségig egyszerű rendszert kidolgozzon. Gyakorlatilag, ami veszélyes benne, hogy duplahéjú tetőszerkezet, duplahéjú falszerkezet, duplahéjú födémszerkezet, ami önmagában, amikor megépíti, az ember nem kerül sokba, csak hihetetlenül precíz kivitelezőket igényel.

- Nálunk ez hogyan történik, a gyakorlatban az hamarosan kiderül, mert égy építkezést is meg fogunk nézni részletesen.
Ezt most már értem, még Én is, pedig nulláról indultam, akkor ez a bonyolultam, hogyan tér el ettől? Ez az alap, ez pedig a magyarországi csodapalota lesz, ha elkészül. Mennyivel bonyolultabb, mint ez?

- Igen, ahová most fognak menni, az pont az ellentettje. Tehát gyakorlatilag ott nem a szerkezet egyszerű, hanem a gépészet sokkal, de sokkal precízebben dolgozik.
Gyakorlatilag a napházaknál is pont az a lényeg, hogy ami csak energia van, azt Én beszívom, behozom magamnak. Ez, azaz energia tartály ahová én minden energiát begyűjtök, és amire szükségem van, azt használom. Amire nem azt nem. Azért van benne, ez a sok hőcserélő. Ez az alsó hőcserélő, ide jön a napkollektoroktól a hő, Ő fűti ezt a hatalmas víztömeget.

- Akkor ez gyűjti és tárolja is a hőt?

- Gyűjti és tárolja is. Ez egy 800 literes tartály, aminek a hasában vannak ezek a hőcserélők.

- Ez van a hőszigetelés miatt?

- Ez egy vastag hőszigetelés, aminek pont az a lényege, hogy soha nem akkor kell nekem, legalább sokszor nem akkor kell a napkollektor által begyűjtött energia, amikor van. Tehát elképzelhető, hogy napközben begyűjtöm a napkollektorokkal az energiát, de nekem este van rá szükségem, mert éjjel -20 fokban éjszaka nincs napsugár. Tehát ezért begyűjtöm ezekkel a nagy hőcserélőkkel ebbe a tartályba minden energiát, ami csak van, utána nagyon vastag hőszigeteléssel vigyázok arra, hogy el ne tűnjön. Tehát csak akkor fogyjon, amikor Én akarom.

- Japánban ahonnan az ötlet származik, ott a házaknak hány százaléka használja ezt a rendszert?

- 70.

- 70. Tehát mondjuk az a kétharmada.

- Japánban már lassan a 70 százaléka.

- Most ez a napház tiszta formájában, úgy hogy csak napenergia számít, úgy ha jól értem nincsen Magyarországon, vagy csak nagyon kevés helyen van. Vannak hozzá még kis kiegészítő dolgok, amik rásegítenek a fűtésre, és a meleg víz ellátásra. És itt ez, ez a víz?

- Ez egy víz-vizes hőszivattyú, tehát ez egy hőszivattyús rendszer. Amihez a kútból jövő víz az ott érkezik.

- Az ott... melyik cső a sokból?

- Azon a két kék bilinccsel, az jön ki a falból.

- A legvastagabb.

- Így van az a vastag cső az a fekete.

- Igen, és aztán a vízzel mi történik?

- A víz szépen megy tovább, átmegy a másik helységbe.

- Átmegy a másik szobába, de ott mindenféle csöves dolog történik vele, de majd mindjárt átmegyünk mi is a másik szobába és megnézzük. Na, most innen folytatjuk a vizet tovább, tehát a víz át...

- Tehát mikor visszajön a tisztított víz, az meg itt látszik, azt csak hátulról tudom megmutatni.

- Igen, de mond el, hogy mi az, el hisszük.

- Jó rendben. Amikor a kút vize, ami 12-13 fokos a hőszivattyúba bemegy a primer oldalon. Ezt a gép lehűti, a hűtőszekrény elvén működik. 6-7 fokos hőmérsékletre lehűl ez a víz. A lehűtött vizet visszaengedem egy másik kútba.

- Akkor abból lesz az energia, hogy a lehűtés közben felszabaduló hőből lesz az energia.

- Igen, ezt az 5-7 fokos delta T-t használom ki. Gyakorlatilag ebből a hőszivattyú egy kompresszor segítségével...

- Delta T?

- Az a hőmérséklet különbség, így van.

- Tehát 55-65 fokos meleg vizet tud előállítani.

- Akkor ez csinálja a fűtést is és a meleg vizet is az egész házban.

- Így van, kiegészítve napkollektorokkal.

- Tehát, akkor innen indulunk, hova megyünk tovább?

- Itt jön a hőszivattyúból, ez már a fűtéshez szükséges előremenő víz. Ahogy látszik, ez a vastag cső, vastag rézcső, amit két tartályba osztunk el. Van egy úgynevezett alacsony hőmérsékletű tárolónk. Ez az alacsony fűtés, padlófűtés, falfűtés. Amit ott nyomkodsz az egy szigetelés. Az egy 1000 liter körüli tároló.
Ez pedig egy magas hőmérsékletű tároló. Tehát ebben a házban elég sok radiátor van.

- Tehát itt a meleg víz, hideg víz?

- Nem, mind kettő fűtési meleg víz, csak az alacsony, padlófűtés, falfűtés, körülbelül 35-40 fok. Ez pedig 55 fok, ez megy a radiátorokba. Itt látszanak az osztógyűjtők. Ez a radiátorokhoz megy.

- Tehát ez mindegyik egy radiátor? Mindegyik kék golyó?

- Nem, innen elmegy, több osztógyűjtő is van a házban, onnan még további radiátorokra osztjuk szét. Ez egy hatalmas ház, rengeteg radiátor van benne, természetesen mindent szét kell osztani.
Egy-egy gerincvezeték egyre kisebb csövekre ágazik szét.

- Közben azt mondjuk el, hogy ez igazából, most egy óriási nagy házban vagyunk, azért van mindenből nagyon sok, mert ez egy nagyháznak a nagyon sok csöve. Ami egy kisebb háznál nyilván sokkal kisebb lenne.

- Így van, tehát az átmérők is kisebbek. Az igény szerint a mennyiség is kevesebb lehet, tehát alapvetően itt a sok radiátor is megnöveli a csövek számát is.

- Most megyünk a víz alatt, ugye mást nem hagytunk ki?

- Annyi még, hogy ez ugyancsak az osztógyűjtő a padlófűtés, falfűtéshez megy. Másik dolgot még kihagytunk, hogy ezzel a rendszerrel hűteni is lehet. Fűtünk, használati meleg vizet készítünk, és hűtünk is. Na, most a túloldali szobában megmutatom ezt a hideg tárolót, amiből úgynevezett Fan-coil-okhoz vezetjük a hideg vizet. Azon keresztül levegőt hűtünk. Na, most ezekhez ott van, azon a két csövön keresztül jut föl a hidegvíz.

- Jaj, ez nagyon érdekes, de neked nyilván egyik cső nem olyan, mint a másik, de nekem...

- Amelyiken az a kék szelep van, az a kettő. A nagy vastag átmérőjű csövek fölött vannak. Még egy dolog, de aztán sietek. Tehát a napkollektor, az is fontos, hogy itt napkollektor is van, és az itt látszik a szolár blokk része. A medencéhez, illetve a használati meleg vízhez is mennek el csövek, tehát itt megy a használati meleg vízhez. Abban az esetben, mikor sok a nap akkor nem villamos áramot fogyasztunk. Ezt egyszerűen azzal fűtöm, a többi meddig mehet a medencéhez.

- Aha.

- Jó és akkor most mehetünk.

- Most követjük a víz útját.

- És akkor itt gondolom, van még egy tartály.

- Így van, használati meleg vizes tartály. Tehát ami máshonnan egy bojlerből veszünk használati meleg vizet.

- Ez egy jó nagy bojler?

- Így van, ez egy jó nagy bojler, de a hőszivattyú melegíti fel hozzá a vizet, sőt az előbb említett napkollektor. Tehát, hogy ha süt a nap, akkor kvázi ingyen, fillérekért megvan a használati meleg víz. Csak akkor kell rásegíteni a fűtésre, hogy ha nem süt a nap.

- Jó és akkor tulajdonképpen most az jön, amit az előbb kihagytunk, hogy mi történik közben a vízzel.

- Így van.

- Tehát itt érkezik be, ott hátul az a fekete könyök ott érkezik a kút vize.

- Tehát a másik szobából ott átjön.

- Így van ebbe a tartályba, egy iszapleválasztón keresztül. Ez a tartály ebben a kút vize van. Nagyon magas a talajvíz, jó minőségű, de hát azért mindig vannak kisebb szemcsék, meg szennyeződések, innentől szépen itt leválasztjuk. És ebben a tartályban egyúttal gáztalanítás is történik, azt meg itt vezetjük el. S utána a már megtisztított víz megy ebbe a nagy tárolóba. Az úgynevezett hidegtároló.

- Na, ez meg egy zipzáras bojler. Egyre újabb megoldások.

- Mindegyiken így van, csak nem látszott a többin.

- Csak azért mert úgy sem értem, amit a vízről mondasz, hogy Én is lássak valamit.

- Akkor itt megtisztítják a vizet, ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni?

- Az iszapleválasztónál és a gáztalanításnál, és utána a tisztított víz kerül ide. Tehát ebben a hideg vizet tárolom.

- Ez ivóvíz?

- Nem ez a kút vize, tehát ezt nem ivásra használom. Innen megy a hőszivattyúhoz a hideg víz, amit még a gép tovább hűt. Emellett van még egy passzív hűtés, ebből vesszük el a hűtéshez szükséges hideg vizet. Ez itt megy az előbb említett Fan-coil-okhoz.

- Jó sok, hány métert tehet meg itt a víz, amíg eljut a radiátorokhoz?

- Több száz... összesen?

- Igen.

- Több száz talán nem, de néhol megközelíti ezt az értéket, de ezt nem tudom megmondani pontosan.

- Tehát van a napház, és a napházon belül még a napkollektoros fűtéshez hozzáadva, most itt akkor megnéztük, hogy a víz mit, hogyan játszik szerepet a háznak a fűtésében.

 
A riportokban látható hőszivattyús rendszereket a Thermo Kft. szakemberei tervezték, kivitelezték. A berendezéseket a Geosolar Europe Kft. forgalmazza.

További információ: a www.geosolar.hu vagy a www.hoszivattyu.org oldalakon.