Riportok, videók
Levegőkazán
Vizes hőszivattyú
Földes hőszivattyú
Napház

Levegőboyler
OM japán napház
Közel nulla energiás épület
Elmélet
Vigyázz, sok a mondva csinált "szakember" a hőszivattyú piacon!

Hogyan működik egy OM ház Nagyrédén

- A hátam mögött levő ház alapján, akár japánban is lehetnénk, mert ez egy igazi japán OM napház itt Magyarországon. Nézzük meg.

- Jó napot.

- Most itt nagyon nézünk lefelé, mégpedig azért, mert, hogy ez az egész fűtési rendszer, annak a titka, az valahol itt rejtőzik, ugye? Tehát a levegő az innen jön be?

- Tehát az egyik ki fúvási, mert több ki fúvási hely van. Minden nyílászáró előtt elvileg. Ugye érthető, mert bejön valami hideg levegő. És ez egyben le is zárja a hideg levegő útját, azzal, hogy fölfelé áramlik.

- Ezt, ahogy mutatta az előbb kilehet venni ugye?

- Igen, mert végeredményben ez egy álpadló nálunk, itt leeshet valami, akármi...

- Tehát ott megy a levegő alatt és...

- A levegő onnan jön a légcsatornától, és közben melegít, vagy hűti a padlót. A kezelt és megfelelő páratartalommal és hőmérséklettel rendelkező levegő az itt jön föl. Illetve minden nyílászáró előtt lévő rácson jön föl.

- És ezt ugyan úgy az ablak elé teszik, mint a fűtőtestet szokás?

- Igen.

- Van olyan, hogy négyzetméterre hány darab kell, vagy mi a meghatározó?

- Meg van határozva, hogy mikor érzi magát kellemesen az ember. Nos, huzatban senki nem szeret lenni. Ezek a beáramlások 1m/sec alatti értékek, mert akkor huzat érték van. Na, most ez megszelídül, mert aki itt ül, már nem érzi csak a kellemes levegőt. Na, most az itt felszálló meleg, vagy hideg, és már szűrt levegő az végeredményben ott távozik a mennyezeti rácson.

- Ott is van egy elszívó rész?

- Az egy elszívás, és az belemegy a légkezelőbe és ahol megint megkapja a fűtést, vagy a hűtést, páratartalmat, amit kell, és egy ilyen körforgást végez.

- Akkor tulajdonképpen Mi itt bent, egy ilyen szűrt levegőt szívünk be?

- Szűrt levegőt kapunk, amely időnként frissítve van. Egy kis egyszerű vezérlés a mindenkori elhasznált levegővel arányosan friss levegőt is behoz.

- Tehát, hogy ezt az allergiás betegeknek is esetleg otthon...

- Igen, nagyon jól megszűri, mert két szűrő rendszeren keresztül megy. És az allergiás betegeknek is az előnyére válik, nem prüszkölnek annyit. Meg takarítás is szempont, sokkal kevesebbet kell porszívózni.

- Kevesebb a por az is fontos szempont.

- De az is fontos, hogy viszont a szűrőt, azt rendszeresen, havonta, majd megmutatom, hogy néz ki ez a szűrő, pedig ez szép zöld környezet. Itt is milyen poros. Tehát azt ki kell cserélni, ki kell rázni.

- A kandalló az tulajdonképpen kell ide, vagy csak kiegészítés?

- Hangulati elem és kiegészítés. A ház igazi hő ellátásában a nélkül is működne.

- Tehát nem kell, nem muszáj.

- Nem lenne muszáj, esztétikai funkciója van, gyors hangulatteremtő, és hát nyilván, hogy a keletkező füstgázok hőjét is természetesen hasznosítjuk, ha már egyszer van kandalló.

- Ha mondjuk, nagyon nem süt ki a nap és nincs annyira meleg, és a hőszivattyú nem működik akkor belet gyújtani.

- És akkor itt mi történik, valahogy ez a meleg levegő..?

- A kandallónak van egy közös cilinder kéménye, ami 200 mm-es átmérővel megy ki ebbe a középső mollba, itt lehet látni, megy ki a tetőre, tetőn kívül. Csak a felső részében lévő csőszakaszt körbeöleli egy légcsatorna, ami hozza le a melegített, vagy a melegítésre váró levegőt, ellenárammal, de azért megfelelően szigetelve. Ebben belül a magban megy a forró füstgáz és ezt körbe öleli egy légcsatorna. Így átad egy csomó hőt.

- Akkor azt a meleg levegőt, ami a kandallóból felszáll, átveszi egy másik.

- Az füstgáz, az nincs közvetlen kapcsolatban a légcsatornával.

- Értem, tehát nem az fog visszakerülni a lakásba.

- Csak a hőjét, egy konvenciós hőátadással történik.

- Részét képezi a légtechnikai rendszernek, akkor a felmelegedett levegő, itt ezen a padlós rendszeren keresztül átkerül az épület másik szárnyába.

- Tehát tulajdonképpen mindenhol ahol állunk, most is van egy ilyen kis levegőréteg.

- Álpadló van tulajdonképpen, amiben légcsatorna van. Egyébként a rómaiak mind így fűtötték a házukat.

- Igen egy kicsit melegebb volt.

- Hát, nem mindig, mert ügye Angliában is laktak rómaiak. Na de hát nem mai találmányok ezek egyike se. A paraszt emberek is ősszel fölhordták a terményt a padlásra, és egész télen szigetelt a kukorica, vagy a búza réteg. Ez tavaszra elfogyott. Tehát ezek több ezer éves technológiák.

- Ezt a japán rendszert, ezt az OM szolár rendszert, tehát ezt mennyire lehetett egy az egyben adaptálni? Vagy kellett átalakítani?

- Persze nyilván azért, egy kis átalakítást a tervezés után a helyszínen mindig meg kell csinálni, de hát ügye Japán egy hosszú észak déli fekvésű ország, és a fölső harmadában ugyanolyan klímatikai viszonyok vannak jelenleg, mint Magyarországon.

- Annyi más fajta ház van. Kicsik, nagyok, szépek, csúnyák, ezt biztos nem választja az ember, de hogy pont egy ilyet miért építtet valaki?

- Tulajdonképpen a véletlen játszott közre, nekem régóta mániám a faház. Évekig gyűjtöttem rá, hogy gerendaházam lehessen. Tudvalévő, hogy a fa rendkívül jól szigetel, és amikor a barátom mesélt nekem az energia rendszerről a Japán energia rendszerről, akkor gyorsan bevillant, hogy ez egy olyan ház, amibe kicsi energiát kell bevinni, és kicsi energia kell ahhoz, hogy lehűtsük. Adta magát a téma, hogy próbáljuk ezt a rendszert itt ki.

- Tehát, hogy kifejezetten mikor akart építeni vagy építtetni akkor keresett, hogy melyik lehetne az típus, ami környezetbarát vagy energiatakarékos?

- Így van. Nem beszélve arról, hogy rendkívül kényelmes használni. Tehát mind a mellett, hogy energiatudatosan élhet az ember benne, nagyon, nagyon tiszta rendszer.

- Ez az OM Japán napház, azért annyira sok nincsen Magyarországon, egyáltalán hol hall erről az ember?

- Az előbb említett barátom elvitt Budapestre Dr. Léderer Andráshoz, aki neki régóta ismerőse és barátja volt. Leültünk egy papír mellé és elkezdte skiccelni, hogy is működik a parasztembernek a háza. Mit csinál a terménnyel nyáron, mit csinál télen a fűtéssel, hogyan használja az egészet. Annyira egyszerű, annyira tiszta és világos volt, hogy azt gondoltam kipróbálom. Ez jár sajnos némi beruházási többletköltséggel, mert ennek a háznak a gépészeti pluszköltsége körülbelül 8-9 millió forint volt. De úgy gondolom, hogy az emelkedő energiaárak mellett, ez hamar meg fog térülni.

- Tehát most az elején egy kicsit többet kell rákölteni, de aztán majd... és a fenntartás az hány százalékkal lett olcsóbb? Egy jó nagy házban vagyunk, gondolom, ha egy hagyományos fűtési rendszer lenne, akkor az egy nagyon borsos összeg lenne télen fűteni.

- Így van, tehát gyakorlatilag a számítások alapján 43 százalékkal kevesebb energiát fogyasztok így el. Persze függően attól, hogy mennyit süt a nap. Mert a napfény és a napsugárzás elengedhetetlen ahhoz, hogy fűtsük a házat. A számítások ezt mutatták. Tapasztalatom nincs, mert ugyan négy éve lakunk benne, de nem tudom, mennyi lenne, ha a ház így működne. Tehát Én úgy gondolom, hogy megéri.

- Kifejezetten akkor olyan területet kerestek, ami mondjuk naposabb rész, sokat süt a nap? Tájolásnál a ház elhelyezésénél akkor ezt már kellett figyelni?

- Igen, tehát a ház kialakítás, hogy milyen irányban legyenek, a tetők milyen szögben álljanak a tetők, mekkora tetőfelület legyen. Ez a tervezéskor fontos szempont volt. És ezt a tervezők tudatosan figyelembe is vették.

- Tehát ez az egész ház egy szakértői szemnek elárulja, hogy ez egy napház kívülről?

- Talán csak a tetőn lévő üvegfelületek árulkodnak róla, egyébként semmi más. Ha az nem lenne rajta akkor egy teljesen szokványos normális egyébként sorba a házak sorába beillesztett épület. Ami egy picit talán feltűnhet a szerkezetében, hogy a házat nem egymás fölé épített két részből, hanem egymástól szétnyitott lepkeformájú, szétnyitott részből állították össze. így mind a két tetőrész nagyobb felületet kap a napfénytől.

- Mert, hogy ugyanaz az egész, azért, hogy mindnél jobban a nap érje a tetőt is meg a házat is.

- Építeni mennyire volt ez bonyolult, bonyolultabb, mert amúgy is iszonyú bonyolult egy építkezés. Ez itt mennyire tett rá még egy lapáttal?

- Miután kijöttünk a pincéből gyorsan ment. Tehát a gerendát összerakni egy párnapos dolog. Hanem utána rendesen megtorpant. Ugyanis a tetőbe beleilleszteni a csőrendszereket, pontosan méretezni.

- Itt ez a fázis?

- Így van, hátrébb mutatok egy párat. Oda méretre kellett szabni, aztán a levegőcsatorna kiépítése miatt, az összes járó felült ugye dupla szerkezetű. A lassú levegőáramlás miatt nagy felületeket kellett hagyni, és ez hát jó 2-3 hónappal lefogta az építkezés tempóját.

- Ez azért még nem olyan sok. Egy igazán rosszul sikerült építkezés évekig szokott elhúzódni. 2-3 hónap leállás volt, az nem olyan sok.

- Nagyon sokáig terveztük a házat, és aránylag gyorsan kiviteleztük. 5-6 hónap alatt megépült. Hogyha nincs az a másfél hónapnyi csúszás a légtechnika miatt, akkor még gyorsabb lett volna.

- Mutat egy pár képet, ami úgy érdekesebb?

- Jaj, de jó itt, még nincs lefedve ez a kis...

- Ez a kupola.

- Kupola, ami mögöttünk van.

- Igen, gyakorlatilag a háznak mind a két oldala fa, egyedül a középső része van kőből. Ez is hő technikailag nagyon fontos, hogy ne alakuljon ki egy hideg mag. És ne csapódjon le a pára. Plusz itt látszik, hogy a külső kertben két méter mélyre leástunk 600 méternyi csőt.

- Tehát itt azokon ülünk? Úristen!

- Alattunk, igen. Ami gyakorlatilag műanyag cső és ebben víz kering. Ez a víz mindig 10 fokos, 2 méter mélységben. Ezt hoztuk be a pincébe, ezt gyűjtjük össze egy 1500 literes tartályban és nyáron ez hűti a házat. Bent hideg levegő készül a légkezelővel és utána a hideg levegő szét van keringetve a házban.

- Tehát ez a ház nem eddig tart ameddig tart, hanem még itt a kertben is?

- Az energia rendszer gyakorlatilag az egész telken van.

- A másik része dolognak talán látszik a tetőszerkezetén, a fölső harmadban üveg van a tetőre rakva. Ez is egy dupla héjazású tető. Körülbelül 8 centi légrés van a tetőhéj alatt, ami úgy működik, mint egy konvektor. Alul bemegy a hideg levegő, ahogy a nap rásüt a tetőre, úgy az szépen fokozatosan felmelegszik. A fölső egyharmadban az üveg egy forró légpárnát képez, és körülbelül 100 fokra fel tudja melegíteni ott a levegőt, ami aztán a meleg vizet és a ház fűtését adja.
Tehát ilyen keresztmetszetű csövekkel van tele a ház, ezt egy kicsit macerás volt bepakolni.

- És akkor Itt látjuk azokat, ezek a kicsit oszlopok tartják a padlót.

- Igen, meg kellett oldani azt, hogy mindenhol a padlófelületen kellő alátámasztás legyen. Egyrészt, hogy ne hajoljon be a járófelület, másrészt a terhelést bírja. Ezért 60 centinként kis tuskókat betonoztunk le. És ez adja a távtartást, amire szükség van.

- És például az nem volt gond, hogy sok betont használnak, mert tudom, hogy más házaknál ahol ez a környezet tudatos szempont, ott kifejezetten törekednek, hogy mindnél kevesebb mesterséges anyag legyen. Az alapozásban a betont ott sem hagyják ki, de ügyelnek azért, hogy ne legyen abból sok.

- Itt is csak a járófelületig van beton. Mind, ami a fölött van, tehát ami az életteret a légteret adja ott már nincs, ott csak természetes anyagok vannak.

- Van még érdekes kép az építkezésről? Igen, ez a sok cső biztos a hozzáértőknek nagyon sokat mond, csak nekem nem annyira. Cső-cső.

- Nem, hát a zömét szerintem megmutattuk. Aztán van egy érdekes technikai rendszere az egésznek.

- Ez az, amit majd lent látni fogunk?

- Az érzékelőket és a szabályzást mutatja.

- Itt tudom ellenőrizni, hogy a nappali alapjel 22 fokra van beállítva, éjszaka lemegy 20 fokra a hőmérséklet. Ha tovább léptetem, akkor látom, hogy milyen más funkciókat tudok programozni. Külső napi átlaghőmérsékletet figyeli például. tudok egyet tovább lépni. Próbahőmérő beállítását tudom ellenőrizni. Fűtés, hűtés igényét százalékban mutatja például. Itt is az alapjeleket a használati meleg víznél be lehet állítani rajta. Külső fagyhatárnál +5 foknál elkezd működni. Tehát az összes házra jellemző értéket itt lehet szabályozni és módosítani.

- Elvileg ezeket akkor lehetne állítani vagy változtatni?

- Igen van egy kódom, amivel, ha hogyha extrém időjárási környezet van kinn, akkor ebbe beavatkozhatok. 4 éve működik a ház, de nem kellett hozzányúlni semmihez.

- Ház ez nagyon jó, hogy viszont évente egyszer kell igazából hozzá nyúlni.

- Megérte ez a speciális háznak a tervezése, kivitelezése? Tehát jó itt lakni?

- jó. Rá kell szánni az anyagiakat az elején.

 

 
A riportokban látható hőszivattyús rendszereket a Thermo Kft. szakemberei tervezték, kivitelezték. A berendezéseket a Geosolar Europe Kft. forgalmazza.

További információ: a www.geosolar.hu vagy a www.hoszivattyu.org oldalakon.